Történt egyszer, egy évvel ezelőtt hogy 16 hónapos kislányomnak bölcsödét kerestünk. Természetesen először a környéken néztünk körbe, néhány "intézmény" meglátogatása után találtunk erre a magán bölcsödére: http://babakucko.hu
Mivel a kislányom, Jagus az első gyermekünk, ezért sok tapasztalatunk nem volt azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell bölcsit választani, mi fontos és mi nem fontos. A Bölcsi (eztán csak így hívom) nagyon jó benyomást tett ránk, a kapu zárva volt, biztonsági zárral, a kert szép nagy és gondozottnak tűnt, az udvaron olyan játékok állnak, melyekkel szemmel láthatóan gyerekek játszottak.
Kisvártatva megjelent a tulajdonos: Éva néni. Nagyon szimpatikus volt, körbevezetett az épületben, megmutatta a helyiségeket, elmondta a napirendet és bemutatta a gondozó néniket. Minden első osztályúnak tűnt és amikor az anyagiak szóba kerültek akkor sem éreztük drágának.
Néhány napnyi gondolkozás után belevágtunk, vagyis elkezdtük az úgynevezett beszoktatási időt. Ez alatt az idő alatt a gyermek először, néhány napig, maximum egy hétig csak délig van bölcsiben, majd a következő héten már ott is alszik. Ha eddig a pontig a gyermek eljut, akkor már nagyon-nagy probléma a gyermek bölcsibe járatásával nincs. Szóval ez első két hét beszoktatás úgy telt, hogy Jagus elég jól érezte magát a bölcsiben, mi szülők meg aggódtunk és sajnáltuk, hogy vajon mi történik a kicsikénkkel.
A beszoktatás eléggé „aggódós”: „fog neki tetszeni?”, „gondját viselik?”, „elég gyakran tisztába teszik?” meg efféle kérdések aggasztottak bennünket. Mindenesetre ez egy olyan időszak, amit se a gyermek, se a szülő nem csinál végig újra, ha nem nagyon szükséges…..és ezt a bölcsi, és a bölcsi vezetése nagyon jól tudja (hiszen nem egyszer látott már ilyet)….és itt jutottunk el a címben feltett kérdéshez. Ugyanis azért írom ezt a blogot, hogy minden jövőbeli bölcsikereső szülővel megosszak néhány olyan tapasztalatot, melyet tudatlanként szereztem az eltelt bő 1 év alatt.
